Történetünk

Dunakeszi a XIX. század közepéig szinte teljesen zárt katolikus közösség maradt, protestánsok első nagyobb csoportja az 1844-ben induló vasútépítésnél jelent meg. Az alagi lósport megindulásával özönlöttek a protestáns lovászok, zsokék, istállótulajdonosok Alagra. 1911-ben elkezdődött a Dunakeszi Főműhely építése, ezzel újra nagyszámú hittestvérünk érkezett a településre. A világháború után újabb vasutas családokból és az elszakított országrészekből menekülőkből a Műhelytelepen is kinőtt a református közösség.

Szórványunk már 1913-ban kérelmezte fiókegyházzá válását. A további önállósodási törekvéseket a világháború kitörése hátráltatta. 1919-ben Kirner A. Bertalan összegyűjtötte a szétszéledt nyájat és újra indította az egyházi életet. 1921-ben a presbitérium kérelmezte az egyházmegyénél a teljes önállósodást, az „anyaszentegyházzá” válást. Mivel a lélekszám meghaladta a 900 főt és költségvetés biztosítva volt, 1921. szeptember 15-én jóváhagyták a kérést. Október 26-án a presbitérium meghívta Kirner A. Bertalant a lelkészi állásra, majd november 20-án beiktatták az önálló Alag-Dunakeszi Református Egyházközség első lelkipásztorát.

1922-ben Szemere Kálmán gondnok úr segítségével megvásárolták Szilágyi Vincze házát a Szent Mihály utcában. Ez a családi ház mai templomunk elődje, első imaházunk. 1923-ban kis torony került az imaház tetejére és abba harang. 1926. november 18-án felszentelték a Református Kultúrházat a mai Városi Könyvtár épületében.

Kirnert Tóth János újpesti hitoktató követte helyettesként Alagon, 1933-as beiktatásáig. Ő is törekedett arra, hogy templomot építsen a református gyülekezet, de erre a pénzügyi válság miatt nem volt lehetőség. 1932. november 13-án Ravasz László püspök felszentelte a Műhelytelepi imatermet. Itt 1952-ig tudott a helyi közösség istentiszteletet tartani. A Műhelytelepen volt presbiter vitéz Gérecz Ödön, az 56-os mártír, Gérecz Attila édesapja.

1943 márciusában két tanácsbíró megállapította a lelkész „szabálytalan ténykedését”, mivel megfelelő oktatás és szabályszerű anyakönyveztetés nélkül átvett 79 izraelita egyháztagot. Később ez a szám 139-re nőtt. Felfüggesztették a szolgálatból, 64 hónapon át tartott meghurcoltatása, míg 1948-ban visszakapta lelkészi státuszát.

A háború és az azt követő időszak a helyettes lelkészek szolgálatát hozta. Öt év során négyen helyettesítettek: Bölcskei Géza – Bölcskei Gusztáv püspök édesapja -, Parragh Sándor, Balla István és Mezey Mihály.

1948-ban visszahelyezték állásába Tóth Jánost, aki 1953-ig folytatta szolgálatát. Megalapozta annak lehetőségét, hogy az őt követő Balla István és a gyülekezet 1957-ben megépíthesse az áhított templomot: kész csoda, hogy az engedélyeztetések után pár hónap alatt elkészült ma is álló templomunk. 1957. szeptember elsején szentelte fel az esperes. Ez a nap azóta is a „Hálaadás napja” gyülekezetünkben.

Balla Istvánt 1965-ben – a fiatalítás jegyében – az akkor 24 éves budapesti segédlelkész, Szalkai Lajos követte. Ő fiatalságot, frisseséget, megújulást hozott a gyülekezetbe. Szakemberek segítségével ő rakta össze három Bach-korabeli orgona romjaiból ma is szolgáló orgonánkat, felépítették a parókiát. Nyugat-európai kapcsolatai révén Szalkai Lajos elhozta Dunakeszire a holland „Shirchadasj” kórust, majd ennek mintájára megalakult a gyülekezet ifjúsági kórusa.

1993-ra, mikor Szalkai Lajost felváltotta Debrecenyi Károly István, két testvérgyülekezetünk volt: a holland Lunteren és az erdélyi Cserefalva.

Az új lelkész is felújíttatta a templomot, a parókiát, az orgonát és fontos missziói célnak tűzte ki, hogy újra legyen Műhelytelepi imaház. Nála lett hagyomány a gyülekezeti nap: az „Alagi majális”. Kezdeményezte csatlakozásunkat az ökumenikus alkalmakhoz. Újabb missziói területeken kezdtünk el szolgálni: a kárpátaljai Szolyván, Nagydobronyban, valamint az őrségi Szentgyörgyvölgyben.

2000-re gyümölcsöt hozott az imaházért való könyörgés: több helyszín után végre a Barátság úton egy adventi alkalommal megkezdődhetett az igehirdetés a város másik felén is. A Városi és kormányzati segítséget társadalmi munkával hálálta meg a gyülekezet.

A templomépítés 50. évfordulóján, 2007-ben, a Hálaadás Napján beköltözött a toronyba második harangunk.

Lelkészünk távozása után, 2011-ben Szőke Attila Szilárdot választotta a gyülekezet lelki vezetőjének. Beosztott lelkészeinkkel – Szőke Etelkával és Kodácsy Tamással – ők is újabb alkalmakat hoztak a gyülekezet életébe.

2012-ben pályázati lehetőség adódott gyülekezeti ház építésére. 2014-ben lebontottuk a régi épületeket, majd megkezdődött az építkezés. 2016-ban már használatba vehettük az elkészült első helyiséget, 2018-ban pedig szép ünnepség keretében adtuk át az új gyülekezeti házat. 2017-ben ünnepeltük a reformáció 500. évfordulóját, ekkor került fel egy emléktábla a volt Református Kultúrház falára.

2020 nem csak a coviddal sújtotta gyülekezetünket, de újabb lelkészcsere is történt. Szeptemberben eltávozott a lelkészházaspár és az egyházmegye Sebestyén Győző fóti lelkipásztor gondoskodására bízott minket új lelkészünk megtalálásáig. A presbitérium ajánlása után a Közgyűlés 2021. május 9-én Kodácsy Tamást választotta lelkészéül. Az ő vezetésével indulunk a következő 100 esztendőbe, Isten országának dunakeszi építésébe.

Varga István

(Megjelent a Dunakeszi Polgár 2021/9. számában.)

További írások:

  1. Varga István József: Az Alag-Dunakeszi református egyház alapító lelkésze, Kirner Adalbert Bertalan. 1. rész (2015/2: 2-5.)
  2. Varga István József: Az Alag-Dunakeszi református egyház alapító lelkésze, Kirner Adalbert Bertalan. 2. rész (2015/3: 2-5.)
  3. Varga István József: Az Alag-Dunakeszi Református Egyház története 1921-ig. 1. rész (2016/1: 7-10.)
  4. Varga István József: Az Alag-Dunakeszi Református Egyház története 1921-ig. 2. rész (2016/2: 2-6.)
  5. Varga István József: Az Alag-Dunakeszi Református Egyház története. 3. rész. 1922-1925 (2017/1-2: 6-10.)
  6. Varga István József: Az Alag–Dunakeszi Református Egyház története. 4. rész. 1926–1930 (2018/1: 2-6.)
  7. Varga István József: Az Alag–Dunakeszi Református Egyház története. 5. rész. 1930–1936 (2018/2-3: 10-14.)
  8. Varga István József: Az Alag–Dunakeszi Református Egyház története. 6. rész. 1937–1940 (2019/1: 12-16.)
  9. Varga István József: Az Alag–Dunakeszi Református Egyház története. 7. rész, 1940–1944 (2019/2-3: 15-20.)
  • Az első száz év
    2021. szeptember 18-án, szombaton rendezte meg a Dunakeszi Református Egyházközség önállósodásának 100. évfordulóján egész napos ünnepségét. 1921. szeptember 15-én hagyta jóvá a Pesti Egyházmegye Közgyűlése anyásítási kérelmünket, erre emlékeztünk e napon. Az ünnepség előkészületei már hetekkel ez előtt elkezdődtek, szombaton reggel 7-re pedig tele volt a templomkert szolgálókkal. Pál Lajos testvérünk időben feltette főni a … [Olvass tovább…]
Print Friendly, PDF & Email