Történetünk

Dunakeszi a XIX. század közepéig szinte teljesen zárt katolikus közösség maradt, protestánsok első nagyobb csoportja az 1844-ben induló vasútépítésnél jelent meg. Az alagi lósport megindulásával özönlöttek a protestáns lovászok, zsokék, istállótulajdonosok Alagra. 1911-ben elkezdődött a Dunakeszi Főműhely építése, ezzel újra nagyszámú hittestvérünk érkezett a településre. A világháború után újabb vasutas családokból és az elszakított országrészekből menekülőkből a Műhelytelepen is kinőtt a református közösség.

Szórványunk már 1913-ban kérelmezte fiókegyházzá válását. A további önállósodási törekvéseket a világháború kitörése hátráltatta. 1919-ben Kirner A. Bertalan összegyűjtötte a szétszéledt nyájat és újra indította az egyházi életet. 1921-ben a presbitérium kérelmezte az egyházmegyénél a teljes önállósodást, az „anyaszentegyházzá” válást. Mivel a lélekszám meghaladta a 900 főt és költségvetés biztosítva volt, 1921. szeptember 15-én jóváhagyták a kérést. Október 26-án a presbitérium meghívta Kirner A. Bertalant a lelkészi állásra, majd november 20-án beiktatták az önálló Alag-Dunakeszi Református Egyházközség első lelkipásztorát.

1922-ben Szemere Kálmán gondnok úr segítségével megvásárolták Szilágyi Vincze házát a Szent Mihály utcában. Ez a családi ház mai templomunk elődje, első imaházunk. 1923-ban kis torony került az imaház tetejére és abba harang. 1926. november 18-án felszentelték a Református Kultúrházat a mai Városi Könyvtár épületében.

Kirnert Tóth János újpesti hitoktató követte helyettesként Alagon, 1933-as beiktatásáig. Ő is törekedett arra, hogy templomot építsen a református gyülekezet, de erre a pénzügyi válság miatt nem volt lehetőség. 1932. november 13-án Ravasz László püspök felszentelte a Műhelytelepi imatermet. Itt 1952-ig tudott a helyi közösség istentiszteletet tartani. A Műhelytelepen volt presbiter vitéz Gérecz Ödön, az 56-os mártír, Gérecz Attila édesapja.

1943 márciusában két tanácsbíró megállapította a lelkész „szabálytalan ténykedését”, mivel megfelelő oktatás és szabályszerű anyakönyveztetés nélkül átvett 79 izraelita egyháztagot. Később ez a szám 139-re nőtt. Felfüggesztették a szolgálatból, 64 hónapon át tartott meghurcoltatása, míg 1948-ban visszakapta lelkészi státuszát.

A háború és az azt követő időszak a helyettes lelkészek szolgálatát hozta. Öt év során négyen helyettesítettek: Bölcskei Géza – Bölcskei Gusztáv püspök édesapja -, Parragh Sándor, Balla István és Mezey Mihály.

1948-ban visszahelyezték állásába Tóth Jánost, aki 1953-ig folytatta szolgálatát. Megalapozta annak lehetőségét, hogy az őt követő Balla István és a gyülekezet 1957-ben megépíthesse az áhított templomot: kész csoda, hogy az engedélyeztetések után pár hónap alatt elkészült ma is álló templomunk. 1957. szeptember elsején szentelte fel az esperes. Ez a nap azóta is a „Hálaadás napja” gyülekezetünkben.

Balla Istvánt 1965-ben – a fiatalítás jegyében – az akkor 24 éves budapesti segédlelkész, Szalkai Lajos követte. Ő fiatalságot, frisseséget, megújulást hozott a gyülekezetbe. Szakemberek segítségével ő rakta össze három Bach-korabeli orgona romjaiból ma is szolgáló orgonánkat, felépítették a parókiát. Nyugat-európai kapcsolatai révén Szalkai Lajos elhozta Dunakeszire a holland „Shirchadasj” kórust, majd ennek mintájára megalakult a gyülekezet ifjúsági kórusa.

1993-ra, mikor Szalkai Lajost felváltotta Debrecenyi Károly István, két testvérgyülekezetünk volt: a holland Lunteren és az erdélyi Cserefalva.

Az új lelkész is felújíttatta a templomot, a parókiát, az orgonát és fontos missziói célnak tűzte ki, hogy újra legyen Műhelytelepi imaház. Nála lett hagyomány a gyülekezeti nap: az „Alagi majális”. Kezdeményezte csatlakozásunkat az ökumenikus alkalmakhoz. Újabb missziói területeken kezdtünk el szolgálni: a kárpátaljai Szolyván, Nagydobronyban, valamint az őrségi Szentgyörgyvölgyben.

2000-re gyümölcsöt hozott az imaházért való könyörgés: több helyszín után végre a Barátság úton egy adventi alkalommal megkezdődhetett az igehirdetés a város másik felén is. A Városi és kormányzati segítséget társadalmi munkával hálálta meg a gyülekezet.

A templomépítés 50. évfordulóján, 2007-ben, a Hálaadás Napján beköltözött a toronyba második harangunk.

Lelkészünk távozása után, 2011-ben Szőke Attila Szilárdot választotta a gyülekezet lelki vezetőjének. Beosztott lelkészeinkkel – Szőke Etelkával és Kodácsy Tamással – ők is újabb alkalmakat hoztak a gyülekezet életébe.

2012-ben pályázati lehetőség adódott gyülekezeti ház építésére. 2014-ben lebontottuk a régi épületeket, majd megkezdődött az építkezés. 2016-ban már használatba vehettük az elkészült első helyiséget, 2018-ban pedig szép ünnepség keretében adtuk át az új gyülekezeti házat. 2017-ben ünnepeltük a reformáció 500. évfordulóját, ekkor került fel egy emléktábla a volt Református Kultúrház falára.

2020 nem csak a coviddal sújtotta gyülekezetünket, de újabb lelkészcsere is történt. Szeptemberben eltávozott a lelkészházaspár és az egyházmegye Sebestyén Győző fóti lelkipásztor gondoskodására bízott minket új lelkészünk megtalálásáig. A presbitérium ajánlása után a Közgyűlés 2021. május 9-én Kodácsy Tamást választotta lelkészéül. Az ő vezetésével indulunk a következő 100 esztendőbe, Isten országának dunakeszi építésébe.

Varga István

(Megjelent a Dunakeszi Polgár 2021/9. számában.)

További írások:

  1. Varga István József: Az Alag-Dunakeszi református egyház alapító lelkésze, Kirner Adalbert Bertalan. 1. rész (2015/2: 2-5.)
  2. Varga István József: Az Alag-Dunakeszi református egyház alapító lelkésze, Kirner Adalbert Bertalan. 2. rész (2015/3: 2-5.)
  3. Varga István József: Az Alag-Dunakeszi Református Egyház története 1921-ig. 1. rész (2016/1: 7-10.)
  4. Varga István József: Az Alag-Dunakeszi Református Egyház története 1921-ig. 2. rész (2016/2: 2-6.)
  5. Varga István József: Az Alag-Dunakeszi Református Egyház története. 3. rész. 1922-1925 (2017/1-2: 6-10.)
  6. Varga István József: Az Alag–Dunakeszi Református Egyház története. 4. rész. 1926–1930 (2018/1: 2-6.)
  7. Varga István József: Az Alag–Dunakeszi Református Egyház története. 5. rész. 1930–1936 (2018/2-3: 10-14.)
  8. Varga István József: Az Alag–Dunakeszi Református Egyház története. 6. rész. 1937–1940 (2019/1: 12-16.)
  9. Varga István József: Az Alag–Dunakeszi Református Egyház története. 7. rész, 1940–1944 (2019/2-3: 15-20.)
  • Kirner kirándulás 2023.04.18.
    Gyülekezetünk első lelkipásztorának, Kirner A. Bertalan (1884-1973) sírjához kirándulást szervezünk április 18-án kedden Kiskőrösre. Indulás: 08:30-kor a templomkertből.Tervezett program: – Kirner Bertalan sírjánál koszorút helyezünk el és megemlékezünk róla. – Közös ebéd – Petőfi Emlékház meglátogatása Hazaérkezés: kb 17 órakor. Jelentkezés: március 31-ig online itt.
  • Folyóvíz mellé ültetett fa – A Dunakeszi Református Egyházközség története
    Az anyaszentegyház története nem szorítható évszámok közé, mert Istennek Fia „a világ kezdetétől fogva annak végéig” gyűjti egybe az övéit. Így gyülekezetünk száz évnyi története egy sokkal nagyobb történetbe ágyazódik bele, amely időben és térben túlnyúlik az egyházközség idején és terén. Erre a sorok is rámutatnak majd, mert ez a remekül megírt egyháztörténeti mű beleágyazódik … Read more
  • Könyvbemutató: Folyóvíz mellé ültetett fa
    Örömmel tudatjuk, hogy elkészült a gyülekezetünk történetét bemutatókönyv, amelynek bemutatójára 2023. március 5-én 16 órakor kerül sor a Kirner teremben (Dunakeszi, Kálvin János u. 7.) Erre az alkalomra szeretettel hívjuk és várjuk a gyülekezet nevében! A könyvről részletesebben itt olvashat.
  • Meredten bámulta a kályha résein át az utoljára fel-felfénylő parazsat
    − Tóth János egykori dunakeszi lelkész elképzelt karácsonya − Meredten bámulta a kályha résein át az utoljára fel-felfénylő parazsat. Mikor kialudt a tűz, a szobában teljes lett a sötétség: csak a vekker fluoreszkáló számai, mutatói látszottak. A csendet Borbála szuszogása és időnként egy-egy automobil vagy lovaskocsi zaja törte meg. A Batthyány utca még aludt, az … Read more
  • Ötven éves a kétszáz éves orgona
    A dunakeszi református templom orgonája Az 50 éve – 1972. december 10-én – felavatott orgonánk története (részletek a korabeli levelezésekből és presbiteri jegyzőkönyvekből) 1972 első presbiteri gyűlése, Szalkai Lajos: „[…]az a gondolatunk támadt, hogy kis templomunk >lelki légkörén<sokat emelne egy orgona.” A már korábban is eladásra szánt régi harmóniumot a szokolyai egyházközség vette meg januárban: … Read more
Print Friendly, PDF & Email