Hívogató
Elérhetőségünk
Vasárnapi igénk
2021.10.0.3.
17Amikor útnak indult, odafutott hozzá egy ember, és térdre borulva előtte azt kérdezte tőle: Jó Mester, mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet?. (Lk 5:27)
|
Bővebben...:
Menü
Gyülekezeti hírek
Az Ige mellett
„Ami lehetetlen az embereknek, az Istennek lehetséges.” (Lk 18, 27).
- Részletek
- Közzétéve: 2018. október 14.
- Írta: Dunakeszi Református
Dunakeszi Teológiai Esték 2018.10.14. |
A szokottnál valamivel kevesebben, de változatlan lelkesedéssel vettünk részt a Dunakeszi Teológiai Esték-sorozat legutóbbi, 2018. október 14- i alkalmán, melynek helyszíne ezúttal is a Kálvin János utcai gyülekezeti terem volt.
Az előadást Molnár Ambrus lelkipásztor tartotta, aki családja kíséretében Balassagyarmatról érkezett hozzánk.
Prezentációja során vendégünk a pszichikus emberi alapszükségletekről beszélt nekünk, olyan, széles körben ismert, szekularizált kutatók megállapításait helyezve az ige mérlegére, mint Abraham Maslow, Edward L. Deci, Richard M. Ryan és Klaus Grawe.
Az előadás első részében a teológiai megfontolások, alapvetések ismertetésére került sor: Molnár Ambrus megállapította, hogy a különböző egzisztenciális változások – az ember teremtésétől kezdve, a bűneseten át, egészen a megváltásig – konkrét hatást gyakorolnak szükségleteinkre.
Ezt követően Maslow holisztikus rendszerének rövid bemutatásával a jelenlévők bepillantást nyerhettek az emberi alapszükségletek olyan, egymásra épülő, hierarchikus rendjébe, melynek legalacsonyabb foka a fiziológiai szükséglet, míg végső célja az ún. önmegvalósítás. Ezt a rendszert ma is sokan használják, annak ellenére, hogy a neves szakember következtetései rendkívül elnagyoltak.
Deci és Ryan szerint nemcsak a céltörekvés fontos, hanem az is, hogy mi módon érjük el céljainkat. Megállapítják, hogy az emberi szükségletek egyetemesek, de azok kielégítésének módja változhat: ennek okán a kultúrák nem egyenrangúak, fennmaradásukat vagy bukásukat nagyban befolyásolja, hogy mennyire képesek megfelelni ezen igényeknek. A két kutató megkülönböztet intrinzikus és extrinzikus (azaz belső és külső) motivációkat, átmenetként pedig (amikor a külső kényszer belső meggyőződéssé válik) bevezetik az internalizáció fogalmát. Maslow-hoz hasonlóan ugyanakkor a vélelmezett fejlődés náluk is az ember saját erejéből történik.
Grawe szerint az emberi alapszükségletek a motivációs célokon keresztül befolyásolják a viselkedést. Rendszerében négy alapszükségletet különböztet meg: 1. kötődés; 2. tájékozódás és kontroll; 3. önértékelés növelése és védelme; 4. élvezet elérése és a rossz érzések elkerülése. Ezek szerinte egymásra épülnek. Grawe rendszere sem ad viszont továbblépési lehetőséget, és ő sem beszél – ahogy egyik említett kutató sem – a teljes kielégítettség állapotáról.
Előadónk ezután arról beszélt, hogy az embernek a teremtéskor még tökéletes kapcsolata volt Istennel, a teljes kontroll Istennél volt, és az ember Isten felelős munkatársaként létezett. A bűnbeesést követően megjelent az ellenségeskedés, és az elidegenedés Istentől és egymástól, a kontrollt az ember a maga kezébe vette, és ettől fogva folyamatosan az értéktelenséggel szembesül, melynek legnyilvánvalóbb formája a halállal szembeni tehetetlenségünk. A megváltás következtében helyreáll a megbékélés Istennel, s ezáltal megváltozik és rendeződik viszonyunk egymással is. Az ember ismét Isten kezébe teszi le a kontrollt, és mégis épp ezáltal válik szabaddá. Jézus Krisztus áldozata pedig deklarálja az ember értékét.
A pszichológia területén alapvetőnek számító következtetéseket Molnár Ambrus biblikus alapon igyekezett vizsgálni, és megállapította:
- Az emberi alapszükségleteket vizsgáló világi rendszerek megalkotói nem foglalkoznak magával a lét kérdésével, azzal, hogy mi értelme van az életünknek.
- Emberközpontúak és kizárólag földi értelemben gondolkodnak.
- A pszichikus emberi szükségletek pszichikus szinten teljes mértékben kielégíthetetlenek.
- A pneumatikus szinten teljesebb kielégülés lehetséges.
- A pszichikus emberi szükségletek teljes kielégülése azt jelentené, hogy az ember elérte a megszentelődés azon fokát, amikor teljesen hasonlóvá válik Krisztus tökéletes emberi természetéhez: ez azonban itt, a Földön nem lehetséges.
- Az alapszükségletek mögött ugyanakkor egységes emberkép áll: mindenkinek ugyanarra van szüksége – ebben a szekularizált kutatók is megegyeznek, ám az ő elgondolásuk nagyban különbözik a keresztyén nézőponttól.
- Az evangélium befogadása, mint internalizáció jól megfigyelhető Zákeus példáján keresztül, aki még túl is teljesíti a mózesi törvény előírásait, megtérése után.
- Nincs teljes szabadság: már születésünkkor is másoktól függünk.
- Az evangélium üzenete annak az embernek szól, aki saját erőből képtelen kielégíteni szükségleteit, márpedig mind ilyenek vagyunk.
- Az evangélium valós és konkrét célt állít az ember elé – ellentétben a világi kutatók elvont célkitűzéseivel –, ami az Istennel való közösség, Jézus Krisztuson keresztül.
Az előadás fennmaradó részében meghívott vendégünkkel közösen néztünk át releváns igehelyeket.
A Grawe által felsorolt négy alapszükséglet ugyanakkor valós, és a hívő emberek számára is vizsgálat tárgyát kell, hogy képezze. Molnár Ambrus ezek közül háromhoz, természetesen a teljesség igénye nélkül, ezeket az igehelyeket ajánlotta számunkra:
•Kötődési szükséglet: Jn 8, 51; Jn 10, 28-29; Jn 17, 24; 1Kor 12, 13; 1Kor 12, 27; 2Kor 5, 5-7; Gal 4, 6-7; Ef 2, 5-6; Ef 2, 13-22; Fil 1, 23-24;
•Kontroll, autonómia szükséglet: Róm 8, 28; Róm 8, 31; Róm 15, 1; Róm 15, 3; 2Kor 4, 7-12; 2Kor 12, 9-10; Ef 6, 10-18; Fil 4, 12-13; 1Jn 5, 4-5;
•Őnértékelési és kompetencia szükséglet: Jn 3, 16; Jn 17, 22-23; 1Kor 12, 27; 1Kor 9, 19-23; 2Kor 5, 17; Gal, 3, 26; Gal 4, 6-7; Ef, 1, 11; Ef 2, 19.
Alkalmunkat a korábbiakhoz hasonlóan az interaktív rész zárta, melynek során a bennünk megfogalmazódó kérdésekre kaphattunk válaszokat.
Hálát adunk Istenünknek, Aki lehetővé tette ezt a mély, tartalmas, és ami a legfontosabb: bibliai igékkel alátámasztott előadást számunkra! Övé a dicsőség, örökkön-örökké!
Ujvári – Gulyás Viktor, presbiter
Házaskör
Istenszerelemről beszélgettünk
Milyen kapcsolatban vagyunk Istennel, vágyakozunk-e Iránta? Ez volt az egyik első kérdés, melyet sok más követett házaskörünk márciusi alkalmán. Legintimebb emberi viszonyunk és Istennel való kapcsolatunk közötti hasonlóságokat kerestük. Miként találkoztunk Vele, "szerelem volt első látásra", és alakult-e a kapcsolatunk úgy, mint a házastársak "kiérlelt szereleme"?
Bővebben...: