Ez a vonal milyen színű a püspökválasztásban?

Literáty Zoltán Vörös vonal a püspökválasztásban című írásában joggal nevezi vörös vonalnak a megalapozatlan vádaskodást. Cikkének előzménye azonban egy másik fontos kérdést is felvetett: egyes esperes(helyettes)ek hivatalos egyházkerületi/egyházmegyei csatornán olyan leveleket továbbítottak, amelyet egy lehetséges jelölt alkalmasságára, illetve támogatására utaló mondatokkal vezettek fel, pl így.

Valóban nem ugyanaz valakit ajánlani, mint rá szavazásra felszólítani. A hivatalos kommunikációs csatorna használata azonban tekintélyt és közvetlen elérést biztosít, így előnyhöz juttathatja a támogatott személyt. Ezért nem mellékes, hogy ki és milyen feltételekkel használhatja ezeket a csatornákat.

A Dunakeszi Református Egyházközség presbitériuma nyilvános gyülekezeti egyeztetés után levelet fogadott el arról, milyen egyházat és vezetést szeretnénk. A levélben arra hívtunk mindenkit, hogy szempontjainkat átgondolva, akár kiegészítve javasoljon alkalmas jelölteket.

A levél kifejezetten a jelölő közgyűlés előtti mérlegelést kívánta segíteni, ezért továbbításának időpontja lényegi kérdés volt.

2026. szeptember 8-án kértem a Püspöki Hivatalt, hogy a levelet juttassa el a gyülekezetekhez azon az egyházkerületi csatornán, amelyen korábban választási tárgyú meghívókat és lehetséges jelöltek nevét tartalmazó tájékoztatásokat is kaptunk.

Szeptember 10-én az Egyházkerület Elnöksége megtagadta a továbbítást, és az Egyházkerületi Választási Bizottsághoz irányított. Azt írta, hogy a bizottság megfelelően el tudja bírálni, milyen dokumentumokat lehet a Püspöki Hivatal közreműködésével továbbítani.

Szeptember 13-án ismételten kértem a döntés indoklását, különösen arra tekintettel, hogy a választás tisztaságára ne vetüljön a központi tartalmi szűrés árnyéka.

Szeptember 15-én írásbeli állásfoglalást és intézkedést kértem a Választási Bizottságtól, akik egyébként csak ekkor lettek nyilvánosan láthatóak. Arra vártam választ, hogy egyenlő esélyeket biztosít-e, ha egyes választási tárgyú leveleket továbbítanak, más gyülekezetek hasonló leveleit pedig visszatartják; milyen egységes szabályok alapján történik a válogatás; valamint milyen jogorvoslat vehető igénybe.

Szeptember 18-án a Választási Bizottság elutasította mind az állásfoglalás, mind a levél továbbítása iránti kérelmet illetékességi problémára hivatkozva. Határozata szerint nem jogosult felülbírálni a Püspöki Hivatal kommunikációs gyakorlatát. Mivel a jelölő közgyűléseket még nem tartották meg, azt sem látta vizsgálhatónak, hogy a kifogásolt gyakorlat befolyásolta-e a jelölést. Ugyanakkor megállapította, hogy nem lát törvénytelenséget.

Így sajátos helyzet alakult ki. A Püspöki Hivatal azért irányított a Választási Bizottsághoz, mert szerinte az illetékes a kérdésben. A Választási Bizottság viszont saját illetékességének hiányát állapította meg.

Közben több nap telt el. A jelölő közgyűlésre (szeptember 20-21) készített levél éppen azt a lehetőségét veszítette el, hogy a jelölések előtt időben eljusson a gyülekezetekhez. A késedelmes vagy későbbre halasztott jogorvoslat ezt már nem tudja helyreállítani: a kommunikációs előny vagy hátrány a jelölést megelőző időszakban keletkezik.

A részletes levelezés és a határozatok a dátumok hivatkozásainál olvashatók. Ezek alapján három kérdést fogalmaztam meg.

  1. Egyenlő esélyeket biztosít-e a jelölésre, ha hivatalos csatornákon egyes lehetséges jelölteket ajánló üzenetek eljuthatnak a gyülekezetekhez, egy presbitérium által elfogadott gyülekezeti levél viszont nem?
  2. Megfelel-e a zsinat-presbiteri elvnek, ha egy központi hivatal átlátható és előzetesen megismerhető szabályok nélkül válogat a gyülekezetek választással kapcsolatos megszólalásai között? A református egyházban a gyülekezetek nem pusztán címzettjei a központi kommunikációnak, hanem az egyház kormányzásának felelős résztvevői.
  3. Végül mit mond el az eljárás tisztességéről, hogy a Püspöki Hivatal azzal küldi a gyülekezetet a Választási Bizottsághoz, hogy az illetékes, majd a bizottság saját illetékességének hiányát állapítja meg – miközben az idő múlásával maga a kért intézkedés is értelmét veszti?

A rágalmazás vörös vonal. De a hivatalos kommunikációs csatornák egyenlőtlen hozzáférése, a gyülekezeti hangok központi szűrése, az illetékesség egymásra hárítása és az időhúzással kiüresedő jogorvoslat vonala milyen színű?

Kodácsy Tamás

UI: A parokia.hu portál sajnos nem tudta ezt az írást közölni, de korábban a PÜSP-okok rendezvény beszámolójába (melyről szintén a Püspöki Hivatalon keresztül is értesülhettünk) beillesztették a levelünket.

A kommentelés lezárva, de ezzel a linkkel hivatkozhatsz az oldalra.