Igehirdetés 2022.08.28.

→ Igehirdetések
Dátum:2022-08-28Igehirdető:Pétery Schmidt Zsolt
Textus:Kor 10:1-13Lekció:Zsolt 78:1-43

1Ászáf tanítókölteménye. Figyelj, népem, tanításomra, fordítsátok felém fületeket, amikor beszélek! 2Mert példázatra nyitom számat, ősrégi titkokat akarok hirdetni. 3Amiket hallottunk és tudunk, mert őseink elbeszélték nekünk, 4nem titkoljuk el fiaink elől, elbeszéljük a jövő nemzedéknek: az ÚR dicső tetteit és erejét, csodáit, amelyeket véghezvitt. 5Intelmeket írt Jákób elé, tanítást adott Izráelnek, és megparancsolta őseinknek, hogy adják azokat tovább utódaiknak. 6Tudja meg ezt a jövő nemzedék, a születendő fiak, és ha felnőnek, beszéljék el fiaiknak, 7hogy Istenbe vessék bizalmukat, ne felejtsék el Isten nagy tetteit, és tartsák meg parancsolatait. 8Ne legyenek olyanok, mint őseik, a dacos és lázadó nemzedék, az állhatatlan szívű nemzedék, amelynek lelke nem maradt hű Istenhez, 9mint az íjjal fölfegyverzett efraimiak, akik meghátráltak az ütközet napján. 10Nem tartották meg Isten szövetségét, nem akarták követni tanítását. 11Elfelejtették nagy tetteit, csodáit, amelyeket látniuk engedett. 12Őseik előtt csodákat művelt Egyiptom földjén, Cóan mezején. 13Tengert vágott ketté, és átvezette őket, a víztömeget gátként állította meg. 14Nappal felhővel vezette őket, éjszakánként pedig tűz fényével. 15Sziklákat hasított ketté a pusztában, bőven adott inniuk a mélységből. 16Patakokat fakasztott a sziklából, mint folyamokat zúdította le vizüket. 17De továbbra is vétkeztek ellene, lázongtak a Felséges ellen a pusztában. 18Próbára tették Istent vágyaikkal, ennivalót kérve kívánságuk szerint. 19Isten ellen szóltak, amikor ezt mondták: Tud-e Isten asztalt teríteni a pusztában? 20A sziklára ugyan ráütött, folyt a víz, és patakok áradtak, de tud-e kenyeret is adni, és húsról gondoskodni népének? 21Az ÚR ezt hallva megharagudott, és tűz lobbant fel Jákób ellen, haragra gerjedt Izráel ellen, 22mert nem hittek Istenben, és nem bíztak segítségében. 23Parancsot adott a magas fellegeknek, és megnyitotta az égi kapukat. 24Mannaesőt hullatott rájuk eledelül, mennyei gabonát adott nekik. 25Isteni kenyeret evett mindenki, eledelt küldött, hogy jóllakjanak. 26Keleti szelet támasztott az égen, és déli szelet hajtott erejével. 27Annyi húst hullatott rájuk, mint a por, annyi madarat, mint a tenger fövenye. 28Táborukra hullatta azokat, hajlékaik köré. 29Ettek, és igen jóllaktak, amit csak kívántak, megadta nekik. 30De nem hagytak fel kívánságaikkal, bár még szájukban volt az étel. 31Ezért haragra gerjedt ellenük az Isten, megölte legjobbjaikat, leterítette Izráel ifjait. 32Ezek után is csak vétkeztek, és nem hittek csodáiban. 33Ezért hiábavalóságban hagyta telni napjaikat, esztendeiket rémületben. 34Ha öldökölni kezdte őket, hozzá folyamodtak, megtértek, és kívánkoztak Isten után. 35Meggondolták, hogy Isten a kősziklájuk, a felséges Isten a megváltójuk. 36De csak szájukkal hitegették, nyelvükkel hazudoztak neki. 37Szívük azonban nem tartott ki mellette, nem voltak hűségesek szövetségéhez. 38Pedig ő irgalmas, megbocsátja a bűnt, nem akar elpusztítani, sőt sokszor visszafojtja haragját, nem engedi, hogy egészen fellobbanjon indulata. 39Meggondolja, hogy halandók ők, olyanok, mint a tovatűnő szél, amely nem tér vissza. 40Hányszor lázadtak ellene a pusztában, hányszor okoztak neki fájdalmat a sivatagban! 41Sokszor kísértették az Istent, megbántották Izráel Szentjét. 42Nem gondoltak hatalmára és arra a napra, amelyen kiváltotta őket a nyomorúságból, 43amikor jeleket tett Egyiptomban, és csodákat Cóan mezején.