| Dátum: | 2022-02-06 | Igehirdető: | Kodácsy Tamás |
| Textus: | Mk 4,30-32 | Lekció: | Dán 4,6-9. Mk 4,30-34 |
„Majd így folytatta: Mihez hasonlítsuk az Isten országát, vagy milyen példázatba foglaljuk? Olyan, mint a mustármag: mikor elvetik a földbe, kisebb minden magnál a földön, miután pedig elvetették, megnő, és nagyobb lesz minden veteménynél, és olyan nagy ágakat hajt, hogy árnyékában fészket rakhatnak az égi madarak.” Mk 4,30-32
A példázat mindhárom szinoptikus evangéliumban szerepel (Mt, Mk, Lk), de van egy fontos különbség: más-más földbe kerül a mustármag.
- Mk 4,31: földbe
- Mt 13,31: szántóföldbe
- Lk 13,19: kertbe
Mintha a magvetővel összehasonlítva itt mindegy milyen földbe kerül. A legműveltebb (kert) és a legműveletlenebb (föld) is alkalmas annak a kis magnak, amibe bele van kódolva minden, amivé lesz. A mustármag művelt és műveletlen, gondozott és gondozatlan, saját és idegen földben is nő.
Ahogyan Dán 4-ben is olvassuk a parányi magból akkora növény lesz, amin madarak fészkelhetnek. Olyan madarak is, akik korábban megették volna a magot. Olyanok is, akik ellenségei voltak a magnak. Isten országában nekik is van hely.
Ez a mustármag csodája miatt lehetséges. Földbe kerül, megreped, elpusztul és nagy fává nő.
Ahogyan I. Gergely fogalmaz: „Krisztus maga a mustármag, aki a sírkertbe ültetve nagy fává nőtt. Egy mag volt, amikor meghalt, és egy fa lett, amikor feltámadt. Egy szem mag volt a test megaláztatásában, és egy fa lett az Ő felsége erejében.”
