Dátum: | 2021-10-17 | Igehirdető: | Pétery-Schmidt Zsolt |
Textus: | Lk 19,10 | Lekció: | Lk 19,1-10 |
„Az Emberfia azért jött, hogy megkeresse és megtartsa az elveszettet.” (Lk 19,10)
Zákeus története Lukács evangéliumában egy nagyobb rész lezárásához közelít. Ezt a részt a kiközösítettek vagy a kitaszítottak örömhíreként szokták nevezni. Lk 15-tel indul, ahol Jézus a jó pásztorról tanítja azt, hogy ő megkeresi az egy elveszett tagját a nyájnak. A jó pásztor Jézus és most Jerikóba érkezik az ő nyájának elveszett tagjáért.
Jerikó Jézus ősének, Ráhábnak a városa. Ő is kitaszított volt, és ő is menedéket talált Isten népénél. Ráháb történetében fontos, hogy befogadja Józsué kémeit, és Zákeusnál is fontos, hogy befogadja Jézust, amikor ő kijelenti, hogy nála kell megszállnia.
Zákeus Luther szerint az istenkereső ember mintaképe. Érdeklődése, keresése tiszta, ártatlan, nem úgy mint Heródes Antipászé (Lk 9,9), aki kifejezetten ártó szándékkal kereste Jézust, és gúnyt is űzött belőle a találkozásukkor (Lk 23,8). Mi miért keressük Jézus közösségét? Amikor őt keressük, akkor hajlandóak lennénk arra, hogy befogadjuk őt, ha ezt várná el tőlünk? Úgy keressük őt, hogy ha találkozunk vele, akkor bizalommal, hittel vagyunk irányába?
Zákeus egyébként kifejezetten bűnös ember volt, az elnyomó pogány birodalom fővámszedője, egészében cseppet sem ártatlan. Jézus mégis őt keresi, nem hallgatva a zúgolódó tömegre. Zákeus nemcsak a házába fogadja be őt, hanem engedi, hogy átformálja életét is. A gazdag ember megnyitja gazdagságát mások előtt, és új úton akarja folytatni az életét. Zákeus megtér. Ez a történet azt is tanítja nekünk, hogy a gazdagoknak van helyük Isten közösségében, de nem maradhatnak változatlanok a gyülekezetben. Tehát nemcsak Zákeus fogadja be Jézust, hanem Őbenne Isten is Zákeust. „Ma lett üdvössége ennek a háznak, mivelhogy ő is Ábrahám fia.” (Lk 19,9)
A történet sokszor szerepel negyedik századi keresztyén szarkofágokon, illetve új templomok felszentelésekor is felolvassák a történetet. Mindkettő esetében a befogadás, a menedék-találás motívuma jelenik meg. Mindkettőben (a halállal szemben és a gyülekezet közösségében) ha az ember Jézusra figyel, akkor Jézus is figyel ránk, és nem marad néma, mint Heródes előtt.
Hogyha szétfejtenénk Zákeus és Jézus találkozásának történetét különböző szálakra, akkor az emberi cselekvés és az isteni kegyelem lenne előttünk. Fontos érteni, hogy mindig a kegyelemé az első szó. A lekcióban szereplő „kell”-ek az ember cselekvését megelőző isteni akaratra mutatnak, és a textus maga is Isten megelőző szeretetének az alapján nyugszik. Cselekedeteink erre a szeretetre felelő hálából következhetnek. Az a helyes, ha következnek is!
Javaslat bibliaórához:
Olvasandó: Lk 19,1-10
-
Látni akarta őt… (Lk 9,9; 19,1-10; 23,8)
-
Mi a különbség Zákeus és Heródes között Jézus vonatkozásában?
-
Miért vehetett más irányt a történetük?
-
Mi mit látunk és mit keresünk Jézusban?
-
-
Jerikói találkozások (Józs 2)
-
Mi a közös Zákeusban és Ráhábban?
-
Fölismerjük az alakjukat saját magunkban vagy ismerőseinkben, embertársainkban?
-
-
Az emberi és isteni akaratról
-
Hogyan fonódik össze Zákeus történetében az emberi és az isteni akarat?
-
Hogyan fonódik össze a saját életünkben?
-
Milyen ajándékot kapunk és mire indít ez bennünket?
-
-
A tömegek lázadása?
-
Hogyan értelmezzük a tömeg szerepét Zákeus történetében?
-
Milyen szerepet tölt be ma a tömeg?
-